Hat nap, 2800 kiállító, 1700 km

Categories: Hírek

A JEM magazin fennállása óta számtalan hírt közölt olvasóival rendezvényekről, klubokról, kiállításokról. Eddig Essen és a Társasjátékok Ünnepe voltak a legtöbbször emlegetett események és egyszer volt szerencsénk egy röpke pillantást vetni a nürnbergi játékkiállításra is. Azon kevesek egyike vagyok, akiknek megadatott, hogy részt vegyen a 2017-es Nürnberg Spielwarenmessén, és most benyomásaimat, tapasztalataimat megoszthatom az olvasókkal.

Az utazás

Rutinos esseni utazóként felkészültünk arra, hogy Nürnbergbe sokkal egyszerűbb lesz kiutazni, mint Essenbe, mivel 450 km-rel közelebb van Budapesthez. Nos, tévedtünk, ez az út is igen fárasztó volt, főként úgy, hogy hajnali fél háromkor vágtunk neki az útnak. Mire kiértünk szálláshelyünkre, a fáradtságtól már össze-vissza beszéltünk és így szórakoztattuk magunkat. Aztán átvettük ágyainkat és megpróbáltunk pár órát pihenni, ami nem sikerült, amit a fáradtság rovására írtuk. Így késő délután nekiláttunk ételt készíteni és ennek elfogyasztása után lejátszottunk egy Murano partit. Mindkettő jólesett.

A kiállítás

Másnap reggel frissen és fiatalosan vettük az irányt Nürnberg felé, és a már Essenben megszokott olajozott gépezet fogadott itt is. A parkolókba mindenkit vezényelnek, nem ám ott állsz meg, ahol akarsz, majd ők megmondják, hol lesz a legjobb neked. Miután letámasztottad járgányodat, a korábban megváltott belépőddel a kezedben mehetsz is a kiállításra. A helyről annyit kell tudni, hogy hatalmas, 12 csarnok, némelyik 2-, de van, amelyik 3-szintes, alapterületük felbecsülhetetlen méretű, de eddigi tapasztalataink alapján meg merem kockáztatni, hogy Essennél is nagyobb. Ja, és folyamatosan bővítik ezt is. Méretére utal, hogy a parkolók között gyalog nem lehet mászkálni, 5 percenként közlekedő csuklós buszok szállítják a népeket. A busz menetideje 20 perc, ebből is ki lehet találni, hogy hány km-t tesznek meg egy kör alatt, míg a rendezvény helyszínéül szolgáló épületet megkerülik. Amikor belépünk, még nem tudjuk, milyen káosz és sokaság vár ránk. A recepción beszerezhető katalógus alapján látható, hogy témakörökre van osztva a kiállítás. Sport, modell és makett, hobby, technikai motyók, multimédia, karnevál, tűzijáték, építőjáték, iskola felszerelés, baba holmik, plüssök, miegymás. Elvileg ezek mind kategóriánként egy helyen vannak, gyakorlatilag meg nem. Minket elsősorban a társasjátékok érdekeltek, másodsorban meg a társasjátékok. Nos, ezért a lábunkat jártuk le, mire eljutottunk abba a csarnokba, és szembesültünk azzal, hogy igen kevés, a témában érintett anyag áll rendelkezésére a látogatóknak.

IMG_0911[1] IMG_1017[1]

Látnivalók

Míg a hármas Hallból átverekedtük magunkat a tízesbe, ahol a társasjátékok voltak, szembesültünk azzal, hogy a játék fogalmával nem vagyunk tisztában. Gondoltam, játék az, amit gyerekkoromban, vagy az én gyerekeim korában saját magunk szórakoztatására használtunk. Az én gyerekkoromban ilyenek voltak az építő játékok (Märklin), pedálos kormány (természetesen igen silány műanyagból), kisautók (na nem a Matchbox), és a lemezárugyár szuper termékei, mint a csipegető és billegve haladó lemez csibe, az űrkomp, a füstölgő mozdony és társaik, a hinta ló, hinta ló nélkül, labda, Ki nevet a végén?, Gazdálkodj okosan!. A gyerekeim már legóztak, távirányítós autóztak, barbibabáztak, és monopolyztak, catanoztak. De a mostani gyerekek mi mindennel nem játszanak?! Mintha megállt volna az idő; nem egy vagy kettő, hanem több gyártó kínálta hintalovait, égig pattanó ki tudja milyen műanyagból készült gumilabdáit, torz kinézetű babákat, plüssöket, hullahopp karikákat, műanyag sporteszközöket, pedálos autókat (nem moszkvics!), tüllökkel ékesített hercegnő ruhákat, maszkokat és sorolni se lehet, mi mindent. Elképesztő, mi minden fér bele a játék fogalmába és abból mennyi féle van és mennyien gyártják.

IMG_0912[1] IMG_0929[1] IMG_0935[1] IMG_0991[1]

A lényeg

Miután elértünk a 10-es csarnokba, úgy éreztük, megérkeztünk, ez az, ami minden eddigit feledtet velünk és most jött el a mi időnk. Mondhatni, pillanatok alatt végigjártuk a 10-es mindkét szintjét, majd a szomszédos csarnokot is, ahol a Pegasus és pajtásai játékai voltak kiállítva, és konstatáltuk, hogy Essenben társasból 100-szor, mit 100-szor, 1000-szer nagyobb választék van. Szinte csak a nagyobb kiadók voltak jelen, néhány kisebb kiadóval karöltve, akik standja olyan aprócska volt, hogy alig vettük őket észre. A legnagyobbak (legalábbis magukról ezt hihetik), a Mattel és Hasbro külön zárt tereket hoztak létre, ahová mi, egyszerű halandók még a tekintetünket se tehettük be. Gondolom, ennek az az oka, nehogy kikotyogjuk legújabb Monopoly játékukat vagy műanyag izé-bizé-mizéjüket. Mindemellett feltételezem, hogy itt se mutatnak meg mindent a kiadók, Essenre is tartogatnak néhány nagyágyút.

IMG_1005[1] IMG_0947[1] IMG_0939[1]

IMG_0965[1]

Mindent összevetve érdekes volt látni, mennyi rengeteg játék készül földünkön, évi több csillió-billó tonna műanyag kacat, amit a gyerek megkap, beviszi a suliba, két hét múlva az iskolai börzén meg pár száz forintért megválik tőle. Sajnos, hála a magasságosnak, vásárolni nem lehetett, pedig lett volna egy két jó példány. Mi nem jöttünk rá a rendszer működésére és ez akkor tetőzött, amikor a 11-es és 12-es Hall között egy időhurokba kerülve egy óra alatt tudtunk kijutni. Már azt beszéltük, hogy 20 év múlva úgy fognak rólunk beszélni, mint a Messe szellemei, akik itt keringenek a 2 csarnok között, és nem tudnak kiszakadni onnan. Mindennek ellenére jól éreztük magunkat és nagy élmény volt ez a kirándulás. Az viszont biztos, hogy legközelebb Essenben bepótoljuk a nürnbergi sanyargatást, amit a szegényes társasjáték kínálat okozott nekünk.

drcsaba

További képeket a magazin FB-oldalán találhattok.

Vélemény, hozzászólás?