Essenből jelentjük – 2. nap

2. nap
Reggel elég korán érkeztem, hogy az ajtó előtti második sorban várjam a kapunyitást. Innen visszanézve eléggé nagynak tűnt a tömeg nyomása. 10 órakor magyar szemmel nézve szürreális élményben volt részem. Egyetlen biztonsági őr bukkant fel, aki először kinyitotta az előttünk álló 3 duplaszárnyú ajtó egyikét. Amint ellépett az ajtóból, a tömeg nekiindult – és megtörtént a csoda: a biztonsági őr a berohanók után szólt, mire azok megtorpantak, és szépen visszasétáltak az ajtó túloldalára. Ezután a tömeg csendben várta, míg az őr kinyitja a másik két ajtót is, beszél valamit a rádióján, és csak a megengedő kézmozdulata után indultak meg mint a hetek óta éhezők a szupermarketben. Ha a tömeg mérete és a környezet nem egyértelműsítette volna, a helyzetből rögtön kiderült, hogy nem Magyarországon vagyunk.

 

Elfenland de luxe (Elfenroads)

Először az Elfenland új kiadását vettem szemügyre, ami néhol Elfenroads néven bukkan fel, de a dobozon az Elfenland de luxe név szerepel. Ez tartalmazza az eredeti Elfenland játékot, annak az Elfengold kiegészítőjét, valamint egy új táblát, ami nagyobb mennyiségű vizes területet tartalmaz. Ezen kívül számomra két újdonság tűnt fel: a tábla és a kártyák grafikája is megújult, és az összegyűjtendő jelölők könnyen elguruló hengerekről fakockákra változtak.

 

Legendary Encounters

Sajnos ez a stand néhány molinótól eltekintve üresen árválkodott, így túl sok információt nem lehetett begyűjteni. A Legendary Encounters sorozat Firefly tematikájú darabja már be lett jelentve, de a Nagy zűr kis Kínában film feldolgozására utaló plakát meglepetéssel ért.

 

Pandemic Legacy – SPOILERVESZÉLY!!!

Több asztalon is folyt a Pandemic Legacy kipróbálása. A Z-Man munkatársai okosan oldották meg, mert sima papírra több példányban kinyomtatták az alaptáblát, amire nyugodtan lehet matricákat ragasztgatni egy tesztjáték alatt, és így átélhetjük a valódi játék eseményeit. Az első játék ugyanolyan szabályokkal indul, mint az eredeti Pandemic, de már a játék felénél történik valami, aminek hatására ki kell nyitni egy lezárt dobozt, és változik a helyzet. A tesztjáték során az első hónap játékának közepénél kezdünk, és ha elég gyorsan haladunk, akkor a második hónap játékát is el lehet kezdeni.

 

504

Minden asztal tele volt, így csak pár képre futotta.

 

Champions of Midgard

 

The Networks

Ebből csak egy prototípus volt kiállítva.

 

Poop

Egy kis kártyajáték, aminek a neve definiálja a komolyságát. Az egyik kiegészítő Caca néven fut.

 

Infamous: The Pirate Wars

Ebből is csak egy példány volt elérhető, amit maga a tervező mutatott be nekünk. Kártyák megfelelő kombinálásával lehet legyőzni és kifosztani a pakliban található hajókat, vagy akár egy másik játékos hajóját is. A csaták során személyek és akciók egyszeri felhasználásával javíthatjuk hajónk erejét, vagy akár átkot is küldhetünk ellenfelünkre. A grafika nagyon szép, az alkatrészek minőségiek (a dublonok fémből lesznek), a hatalmas kristályok vonzzák a szemet. Legnagyobb bánatunkra a játékosok jelölésére szolgáló, fémből készült figurák egyszerűbb ágyúra lesznek cserélve. Még az idén a boltok polcain láthatjuk a játékot.

 

Oath of the Brotherhood

Maradtunk a kalózos témánál, csak a mechanika változott. Egy munkáslehelyezős játékról van szó, amiben kapitányunkkal és két matrózunkkal igyekszünk jól helyezkedni. Győzelmi pontokat érő küldetéséket kell teljesítenünk 4 erőforrás – eszközök, segítők, felszerelés és pénz – beszerzésével. Ha a táblán egy olyan akcióhelyre megyünk, ahol már van egy másik játékos embere, akkor csatába keveredünk, és a hajónk ereje csökken 1-gyel. A játékban nekem két olyan momentum volt, ami kicsit egyedivé teszi a játékot: a kilátótorony segítségével újabb helyszíneket fedezhetünk fel, amit a tábla megfelelő helyére téve ezentúl fel lehet keresni, hogy végrehajtsuk az akcióját. Másrészt a megszerzett erőforrások jelölőit nem csak egyszerűen tároljuk a saját táblánkon, hanem kiválasztjuk annak funkcióját, és használjuk is: pl. egy eszközt megszerezve kiválasztjuk, hogy az egy pisztoly, és emiatt ha mellénk jön egy másik játékos matróza, akkor választhatjuk, hogy nem a hajója veszít 1 erőt, hanem helyette fizetnie kell nekünk 1 aranyat. Ha viszont ezt az eszközjelölőt befizetjük egy küldetés teljesítéséhez, akkor ezt a képességet elveszítjük.

A játékot minőségi alkatrészek és gyönyörű, hangulatos grafika jellemzi. Nekem egyetlen nagy fájdalmam, hogy tipikus munkáslehelyezős eurogame-ről lévén szó nem igazán jön át a kalózos tematika.

 

10’ to Kill

Egy dedukciós, gyors játék egyedi, állatos grafikákkal – amik külön, egy művészeti kötetben is megtekinthetők és megvásárolhatók. Minden játékos titokban kap egy állatot, aki a bérgyilkosa lesz, és 3 célpontot. A várost jelképező négyzetes lapkákból álló tábla minden lapkájára felteszünk egy karaktert, és indulhat a játék. Egy körben 2 akciónk van, amelyik segítségével vagy mozgatunk egy karaktert, vagy megölünk valakit a bérgyilkosunk segítségével, vagy egy rendőr segítségével meggyanúsítunk és (siker esetén) letartóztatunk valakit. Bérgyilkosunk saját mezőjén bárkit megölhet késsel. Pisztollyal csak a szomszédos mezőről lehet gyilkolni, ha azon a mezőn nem tartózkodik senki. A távcsöves puskával csak magas épületekről (kék keretes lapkák) lehet gyilkolni, ha azon a mezőn egyedül van, a célpontja pedig egyenes vonalban lévő lapkán van. Gyilkolás során a többiek csak azt látják, hogy ki halt meg, és az áldozat és a többi karakter helyzetéből kell kikövetkeztetni, hogy ki lehetett a gyilkos. Egy gyilkosság után megjelenik egy rendőr, aki annyira szemfüles, hogy a szomszédos mezőkön megakadályoz minden fegyverhasználatot. A játék végén pontokat kapunk a megölt célpontjainkért, a segítségünkkel letartóztatott és az általunk megölt ellenfelekért, valamint ha megúsztuk a lelepleződést és az elhalálozást, de mínusz pontokat kapunk, ha ártatlan karaktert gyanúsítottunk meg.

 

The 7th Continent

Nagyon szerettem volna kipróbálni ezt a játékot, mert leírása alapján a régi Kaland, Játék, Kockázat könyvek mechanikáját ültette át a társasjátékok világába – sajnos a tesztjátékok menetrendje a teljes rendezvényre betelt, így erre már nem lesz lehetőségem. A játék Kickstarter kampányában emlegetett gyors mentési mechanizmusról érdeklődtem a standnál: ez lényegében néhány extra lapot tartalmaz, aminek segítségével elkülöníthetjük a saját paklinkat. A felfedezett helyszínlapkák elmentése nagyon egyszerűen történik: csak azt a lapot rakjuk félre, amelyiken éppen tartózkodunk. Így a korábban felfedezett helyszíneket újra fel lehet fedezni – a lapka ugyanaz lesz, az oda vezető esemény más. Ennek analógiája, hogy a karakterünk aludt egyet, és ha visszafelé megy, akkor ugyanott meg fogja találni ugyanazt a házat, mint előző nap, de lehet, hogy most már nem üresen fog állni.

 

Welcome to the Dungeon

Egy kis, alig néhány lapot tartalmazó játékról van szó, aminek a grafikája keltette fel a figyelmünket. Sajnos az ismertetést végző francia úriember „tökéletes” angol kiejtése miatt csak részben jöttek át a szabályok. Minden karakter 7 tárggyal kezd, és a saját körében választhat, hogy vagy bemerészkedik a labirintusba, vagy nem – ha viszont ebben a körben még senki sem ment be, és mi vagyunk az utolsók, be kell mennünk. Ha bemegyünk, felcsapunk egy szörnyet, és választhatunk: vagy eltávolítjuk a szörnyet egy tárgyunkat elhasználva (ha van még az adott szörny ellen használatos tárgyunk), vagy ott hagyjuk. Utóbbi esetben akkor éljük túl, ha az eddig mindenki által a labirintusba helyezett szörnyek együttes ereje nem haladja meg a mi életerőnket. Akkor nyerünk, ha minden más játékos belehalt a labirintusba merészkedés során, vagy ha kétszer sikerült túlélnünk a szörnyekkel történő küzdelmet.

 

Pingo Pingo

Ez egy 15 perces játék, amit a háttérzene irányít – ennek elérhetőségének hiányában nem tudtuk kipróbálni a helyszínen, pedig nagyon szerettük volna. Célunk minél több kincs összegyűjtése. Minden kincsnek 4 verziója van: 2 nappali és 2 éjszakai, és mindkét típusból van bogarakkal tarkított és bogarak nélküli változat. A játékosok sorban csapják fel a kezükben lévő lapokat, és ha rácsapunk egy feljövő lapra, megszerezhetjük azt – de nappali kincset csak nappal, éjjeli kincset csak éjjel lehet megszerezni, és a napszakot a háttérzene segítségével lehet majd azonosítani. A bogaras kincs átkozott, így arra rácsapva veszítünk egy életerőt. A tábort ábrázoló lap megszerzésével lophatunk az ellenfelünktől – de ha azon a lapon rejtőzik valaki a bokrok között, akkor az megvédi a tábort, és helyette sérülünk egyet.

A játék lényegét az eseménylapok adják. Ha egy eseménylap feljön, végre kell hajtani valamilyen cselekedetet azelőtt, hogy felhangzana a pingvinek csatakiáltása: Pingo Pingo – ha nem sikerül időben, sérülünk. A leszakadt híd lap hatására oda kell mennünk a híd két végét jelölő képhez, és meg kell azokat érinteni. A jegesmedve felbukkanásakor meg kell töltenünk a tapadókorongos pisztoly, és le kell lőni a támadót (el is kell találni). Az űrpingvin felbukkanásakor el kell szaladni a hajóroncshoz mielőtt kiiktathatjuk. A pingvinsereg felbukkanásakor újrakeverjük a paklikat.

Nagyon meglepődtünk, hogy a fenti akciókat valóban végre kell hajtani, nem csak szimulálni azokat. A játékhoz tartozik egy működőképes tapadókorongos pisztoly, amivel lőni kell a célra; a híd leszakadásakor valóban oda kell szaladni a hídfőkhöz. Holnap, mikor már elérhető lesz a háttérzene, hasonlóan kaotikus látványra számítok, mint pár éve az Escape: the Curse of the Temple bemutatója során – de még nem tudom elképzelni, hogyan lehet ezt a játékot játszani pl. a nappalimban.

 

Eraman