Hírek

Vörös lázadás, vagyis felkelés a Marson

A több díjat is megnyerő, disztópikus young-adult sci-fi thriller regény Pierce Brown írója végül beadta a derekát Mr. Stonemaier Games-nek (aka Jamey Stegmaier) és meg is született a Vörös lázadás című társasjáték. Ami még fontosabb, hogy a Delta Vision magyar nyelven is el hozza kis országunknak. De nézzük, mit tudunk róla.

A regényben a Marson egy kasztokra tagolódott társadalom él, amelyben a Vörösök – a legalacsonyabb réteg – bányászati munkákat végeznek, hogy a bolygó felszínét lakhatóvá tegyék a jövő generációinak. De az igazság a felszínről más mint, amit ők tudnak, így a Vörösök fellázadnak, hogy megdöntsék az Aranyak zsarnoki uralmát. Ha felkeltette a történet a figyelmeteket, még van idő elolvasni, akár az egész trilógiát, mielőtt megkaparinthatjátok az asztali változatot.

Összefoglalva a Vörös Lázadás egy kéz menedzselős, kombó építős játék akár 6 fő részére, de van szóló módja is. Minden játékos 5 kártyával kezdi a játékot és a saját körében letesz egyet és aktiválja a hely képességét, majd felvesz egy kártyát egy másik helyről. Elég egyszerűnek tűnik!? Mégis, nézzük milyen finomságokat rejtenek a részletek.

A játékosok a kártyáikon kívül egy-egy ház lapkát is kapnak, amivel állandó képességet kapnak. Körükben egy kártyát a kezükből a négy különböző hely (Jupiter, Mars, Luna, The Institute) valamelyikére tehetik, használják annak és a kártyának a képességét, ha van olyan neki. Így bővíthetjük a flottánkat, szerezhetünk héliumot, válhatunk uralkodóvá vagy növelhetjük befolyásunkat. Ha nem akarunk kijátszani lapot, akkor a pakliból kell egy kártyát húzni és kijátszani az egyik helyre, majd dobni kell a felkelés kockájával és végre kell hajtani a dobott bónuszt.

A játék akkor ér véget, ha az összes győzelmi feltétel teljesül vagy egy játékos teljesít kettőt. Ekkor a játékosok sorban végrehajtják a játékvégi képességeiket, majd össze kell számolni a kézben tartott kártyák értékét. És értékelni fogják a különböző sávokon elért eredményeket.

A játék dobozára 45-60 perc van írva, ami vélhetőleg a játékosok számától és a hosszan gondolkodóktól függ. Az értékelése alapján a könnyebb szórakozások közé tartozik.

További információkat és játékszabályt megtalálhattok a kiadó weboldalán, és a BGG lapján.

A jövőben olvashatjátok részletes kritikánkat is a magazinban, de addig is olvassátok el cikkünket Stegmaier utolsó nagy játékáról a Pendulumról!

Hozzászólások lezárva.

Még több itt:Hírek